Elfogadom, de – az adott máramarosi helyzetet figyelembe véve – nem tartom a közösség érdekeit szolgáló intézkedésnek a SZÁT azon döntését, mely értelmében érdekvédelmi szövetségünk operatív döntéshozó testülete úgy határozott, megvonja a politikai bizalmat, és megfoszt RMDSZ tagságomtól.
Az ügyrõl már minden el lett mondva, amit el lehetett mondani. Nyilvánosan elismertem, hogy követtem el hibát, elnézést kértem, és alávetem magam a szankcióknak, de továbbra is dolgozni szeretnék a közösség érdekében. Azt azonban továbbra is fenntartom, hogy jóhiszemûen jártam, amikor a jelölésemet leadtam, amikor egy külföldi képzésen szerzett oklevelet csatoltam felsõfokú végzettséget igazoló okiratként a jelöltállításkor, és soha nem titkoltam, hogy nem rendelkezek romániai vagy Romániában elismert egyetemi diplomával.
Abban a pillanatban, amikor letettem a képviselõi esküt, a törvényhozásban megváltozott a jogállásom, a 2006 évi 96-os törvény értelmében. E szerint a mandátum gyakorlása közben a képviselõ a lakosság szolgálatában áll. Errõl a mandátumról szavazással döntöttek a választók. Jelen pillanatban tehát felelõsséggel tartozom azok iránt, akik megbíztak a képviselet ellátásával.
Nem lesz elõnyösebb a közösségnek és az egész szervezetnek, ha Máramarosban nem az RMDSZ fogja ezentúl képviselni a magyarok érdekeit. Nehezebb lesz a munka mindenki számára. Ebben a pillanatban, figyelembe véve elsõsorban személyes felelõsségem súlyát, úgy érzem, hogy a szervezet által képviselt értékek sorrendjében nagyon fontos az elnyert képviseleti feladat lehetõ legeredményesebb megvalósítása, a közösséget segítõ hozzáállás, a közösségért végzett munka, a megosztás orvoslása.
A máramarosi szórványközösség az elmúlt négy évben elvégzett munka és eredmények tudatában szavazott számomra bizalmat. Erkölcsi kötelességem tehát folytatni a négy évvel ezelõtt elkezdetteket. Továbbra is minden máramarosi magyar képviselõje szeretnék lenni, és a közösség megújulása, a tétlenség megszüntetése, a munka felvállalása érdekében fogok dolgozni.
Dolgozni azért, hogy a gyermekeink gyermekei is magyar iskolába járhassanak, azért, hogy templomainkban továbbra is magyar szót hallhassunk, azért, hogy a magyar kultúrához való hozzáférés ne minõsüljön luxusnak vagy a városlakók kiváltságának, azért, hogy vállalkozóink képesek legyenek elõteremteni a mindennapok és a közösség jólétének az alapjait, azért, hogy bárhol és bármikor bátran használhassuk anyanyelvünket.
Végezetül megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki támogatásáról biztosított az elmúlt idõszakban.
Apjok Norbert Máramaros megye parlamenti képviselõje