Mandátum-értékelõ interjú Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es képviselõvel
Lassan lejár a mandátuma Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es képviselõnek, ezért úgy gondolta, itt az ideje a számadásnak. Mivel nemrég ,,Szövetség Máramarosért” címmel beszámolófüzetet adott ki az elmúlt esztendõk tevékenységérõl, fontosnak tartottuk mi is számadásra bírni a képviselõt, hogy lássuk, mi az, amit sikerült elérnie a négy év alatt, és mi az, aminek a kiharcolása még várat magára.
– folytatás –
– Vegyük sorra a különféle területeket. Kollektív jogaink téren milyen eredményeket mutat fel az RMDSZ?
– Megakadályoztuk a kisebbségellenes kezdeményezéseket: például Bogdan Diaconu törvénytervezetét, amely a Diszkriminációellenes Tanács felszámolását kezdeményezte. Munkánk eredményeként a szenátus egyöntetûen utasította el Tudor Ciuhodaru PSD-s képviselõ tervezetét, amely 6 hónaptól 3 évig terjedõ börtönnel büntette volna az alkotmányos rend megváltoztatását célzó rendezvények szervezõit (a jogszabály indoklása szerint a Március 15-i felvonuláshoz hasonló eseményekhez módosítani kell a Btk.-t). Döntõházként fogadta el a képviselõház azt a törvénykezdeményezésem, amely a visszaszolgáltatott javak valós értékfelmérését biztosítja, valamint arra kötelezi az államot, hogy visszaszolgáltatási folyamatban bizonyítsa be, nem jogtalanul kobozta el a tulajdont. Azok az igénylõk, akik kárpótlásért folyamodtak valós ingatlan áron alul voltak kárpótolva. Ezentúl nem a 2013-as ingatlan értékek szerint kell felmérni az ingatlanokat, hanem a visszaszolgáltatást elõíró határozat idõpontjában érvényes közjegyzõi értékrács szerint kell azokat felbecsülni. Az elfogadott törvény változást hoz az eddigi visszaszolgáltatási folyamatban: eddig az eredeti tulajdonosoknak kellett bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erõszakkal fosztotta meg õket az adott tulajdontól. Ezt sok esetben lehetetlen volt bebizonyítani, a törvényben gyakorlatilag megfordítottuk az eddigi bizonyítási folyamatot: ezentúl az állam kell bizonyítsa azt, hogy nem erõszakkal vette el az adott javat, amennyiben ezt nem tudja, akkor az adott ingatlan tulajdonjoga az elkobzás elõtti tulajdonost illeti meg. A kommunista rezsim által elkobzott javak visszaszolgáltatása sajnos még mindig nem rendezõdött. Világosan látszik, hogy Románia akadályokat gördített a folyamat elé, az állam, ha tehetné visszaállamosítaná ezeket az ingatlanokat. Erre a folyamatra tettünk féket, és a visszaszolgáltatással foglalkozó ügyvédekkel konzultálva olyan törvénykezdeményezéseket dolgoztam ki és iktattam, amelyek a visszaszolgáltatás folyamatát könnyebbé és igazságosabbá tehetik. Ugyanakkor megakadályoztuk, hogy újabb törvényes kivételeket vezessenek be a természetbeni visszaszolgáltatások folyamataiba, amelyek lassítanák a restitúciót. A megbuktatott tervezet elõírta volna többek között, hogy az agrártudományi felsõoktatási intézmények igazgatása alatt levõ területeket nem lehetett volna visszaszolgáltatni a jogos tulajdonosoknak. Ez pedig ellenkezik az RMDSZ által sokat hangoztatott és képviselt restitucio in integrum elvvel.
Az ANRP által kibocsátott restitúciós kárpótlási döntéseket ezentúl az érintett ingatlan címe vagy földrajzi elhelyezkedése szerinti illetékes megyei törvényszéken lehet megtámadni. A kommunista rendszer ideje alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát szabályzó törvényt módosítottuk úgy, hogy ezentúl az érintettek az Országos Tulajdonvisszaszolgáltató Hatóság (ANRP) alárendeltségében mûködõ Központi Kárpótlási Bizottság által kibocsátott döntéseket – az érintett ingatlan címe vagy földrajzi elhelyezkedése szerinti illetékes megyei törvényszéken – lehessen megtámadni. Idáig kizárólag csak a bukaresti törvényszék volt illetékes ebben.
Aztán, törvénybe foglaltuk a szociális bentlakások rendszerét, amely által a hátrányos környezetbõl származó gyerekeken segítünk, és olyan civilszervezetek mûködését biztosítjuk, mint amilyen a Nagybányán létrejött Bosco Szent János Szórványkollégium.
Ami az oktatást illeti, rendeztük az oktatók javadalmazását, vonzóbbá tettük a pedagógusi pályát: 25 százalékkal emeltük meg az oktatók alapfizetését, erre majd egy újabb, 20 százalékos növekedés van elõírva.
Sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyebb tételekbõl vizsgáznak ezentúl román nyelvbõl a képességvizsgán és érettségin a magyar tannyelvû iskolákban tanuló diákok. A magyar diákoknak 12 éven át külön rendszer szerint kell tanítani a román nyelvet, speciális tankönyvekbõl.
Ezután nem szüntethetnek meg magyar osztályokat a Szövetség beleegyezése nélkül törvénybe foglaltuk, hogy csak a tanügyi szaktárca kisebbségi államtitkársága, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának alárendeltségében mûködõ oktatásügyi bizottság, vagy az érintett kisebbségi közösség parlamenti képviseletének jóváhagyásával szüntethetnek meg anyanyelvû osztályokat.
Támogattam továbbá az egységes bértörvény tervezetét, hiszen mindamellett, hogy 25 százalékkal emelte meg január elsejétõl az állami alkalmazottak bérét, kiszámíthatóbb és következetesebb bérezési rács alapján biztosít méltányos fizetéseket a közigazgatásban dolgozóknak. Az akkori kormány vállalta a fizetésemelésekkel járó pénzkeret megteremtését, így a felelõsséget is vállalta a jogszabály gyakorlatba ültetéséért.
Megoldást találtunk a bajba jutott ingatlanhitelesek lakásproblémájára. Lehetõvé tettük, hogy az önkormányzat megvásárolhassa lakásukat, majd azt bérbe adja nekik.
Törvénymódosítást dolgoztunk ki a nõk ellen elkövetett erõszak büntetésének szigorításáért, amely távoltartási rendelettel biztosítaná a bántalmazott nõ azonnali védelmét, és lehetõséget adna arra, hogy a rendõrség azonnal cselekedjen.
2 000 lejre emeltük a nyugdíjak megadóztatásának korlátját, és eltöröltük az egészségügyi biztosítás kifizetésének kötelezettségét a nyugdíjasok esetében, így ezek a pénzösszegek a kisnyugdíjjal rendelkezõk zsebében maradnak.
Támogattam a gyermekpénz növelését, így a két éven aluli gyermekeknek járó 200 lejes támogatás 300-ra, a két éven felülieknek járó 84-rõl 150 lejre növekedjen.
Egy egészséges vállalkozói környezet kialakítása érdekében számos módosítást fogalmaztunk meg azért, hogy a cégek saját maguk dönthessenek arról, hogy 1 százalékos forgalmi adót vagy 16 százalékos profitadót fizetnek.
Aztán a prevenciós törvény, amely kimondja, hogy az ellenõrzõ hatóság elsõ körben nem büntetheti a cégeket, hanem javaslatokat kell megfogalmaznia az észlelt problémák megoldására. Erre a prevenciós intézkedésre azért is szükség van, mert Romániában jelenleg egyik napról a másikra változnak a törvényes elõírások, és sok cég képtelen lépést tartani ezekkel. Ugyanakkor gyakoriak az olyan esetek is, amikor a rendelkezések ellentmondanak egymásnak, vagy éppen értelmezésük több szempontból is kétséges, így pontosításra szorulnak.
A munkaadók havi 250-300 euró értékû támogatást kaphatnak, amennyiben fiatal inasokat, frissen diplomázott gyakornokokat alkalmaznak. Az inastörvény és a gyakornoki törvény módosítását támogatta az RMDSZ. (folytatjuk)
Lejegyezte: Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó)