,,A képen látható az a tanulmányokban «vízmentes» zónának nyilvánított terület Erdõaranyos és Koltó között, ahova a megyei tanács szeméttelepet szeretne létrehozni.
Az RMDSZ az egyedüli politikai szervezet, amely tiltakozik minden lehetséges szinten a szeméttelep létrehozása ellen. Nem csak azért, mert nem akarjuk, hogy Teleki és Petõfi történelmi örökségét tönkre vágja napi 100 kamion, ami átrobog majd a falun, hanem mert egy természeti katasztrófát akarunk megakadályozni!
A képen látható Vészága patak vize a Mókuserdõn keresztül (ami védett természeti övezet!) a Lápos folyóba ömlik. Ez a patak semmilyen dokumentációban nem szerepel, ami az engedélyeztetési procedúrát illeti. A talajvíz kapcsán az szerepel ezekben a tanulmányokban, hogy nagyon mélyen van a földfelszíntõl, azonban, akik ismerik a zónát, tudják, hogy alig 2-3 méterre már vizet lehet találni. Azok, akik aláírták ezeket a tanulmányokat vállalják, hogy egy lehetséges környezeti katasztrófa vétkesei lehetnek?”
(Forrás: Apjok Norbert facebook-oldala)
A megyei önkormányzat a faluturizmusáról, valamint a Petõfi-emlékhelyérõl híres település határában nyitna ideiglenesen hulladéklerakót, természeti értékeket is veszélyeztetve.
A jelek szerint újabb botrány van kialakulóban a Nagybányához közeli Koltón, illetve a környékbeli településeken, mivel a Máramaros Megyei Tanács ismét ezt a kistérséget szemelte ki arra, hogy megyei hulladéklerakatot létesítsen.
Igaz, csak ideiglenes tárolónak szánják a szóban forgó területet, az ígéretek szerint pedig késõbb elszállítanák innen a szemetet, az emberek azonban nem hisznek ebben és készek ismét akár tüntetést is szervezni, hogy megakadályozzák. Ahogy tették 10 évvel korábban is.
Ezt állítja Apjok Norbert máramarosi képviselõ, akinek – kihasználva az elmúlt napok, hetek esõzéseit – sikerült fotókkal demonstrálnia, miért elfogadhatatlan a megyei önkormányzat terve. A kiszemelt területet ugyanis egy ideiglenes patak szeli át, ami a hulladéktározóból esõzésekkor kimosná a szennyezõ csurgalékot, és a védett Mókuserdõn keresztül a Lápos folyóba (majd a Szamosba és a Tiszába) szállítaná, továbbá a környékbeli talajvizet és a kutakat is szennyezné.
„Bár egy magasabban fekvõ részen van a terület, ez lényegében egy völgy, ahol összefolyik a környezõ dombokról a csapadék, így – bárha ideiglenes is – ez vízfolyásnak tekinthetõ, ahol semmiképp nem szabadna szemétlerakatot létrehozni” – mondta el a Transindexnek Apjok. Mint kifejtette, ez a rész bár Koltó és Erdõaranyos között fekszik, furcsamód Lénárdfalvához tartozik, utóbbi közigazgatási terültébõl ugyanis beékelõdik ide egy rész. A tulajdonos község közbirtokossága több mint 10 éve adta el ezt a területet a megyei önkormányzatnak, egyébként a piaci ár tízszereséért.
A megyei tanács itt akarta létrehozni az állandó lerakatot, ám amikor a környék lakói megtudták, mire készülnek, addig tiltakoztak, tüntettek, amíg a hatóság elállt a tervétõl. Az állandó lerakat számára késõbb Farkasaszón szemeltek ki egy területet, ám azóta sem sikerült a terveket kivitelezni. A Nagybánya közvetlen szomszédságában, Alsóújfalu határában mûködõ szeméttelep engedélye azonban lejár, ráadásul meg is telt, ezért nyitnának valahol egy ideiglenes tározót, amíg a farkasaszói beruházással végeznek.
„Tenni-venni a szemetet jó biznisz” – jegyezte meg a képviselõ, aki szerint, ha megépülne az ideiglenes lerakat, a megyébõl érkezõ szemét 85 százalékát Koltón keresztül hordanák. A képviselõ szerint ugyan indult már három per is, és a koltói helyi önkormányzat is negatívan véleményezte a megyei tanács tervét, ettõl még elvileg elkezdhetnék a munkát. Apjok Norbert elmondta: bár a törvény szerint egy ilyen létesítménytõl kevesebb mint ezer méterre nem lehetne lakóház, alig 500 méterre van egy, továbbá Erdõaranyos mindössze 700, Koltó pedig alig 660 méterre fekszik a helyszíntõl. Ráadásul a koltói közbirtokosság bio áfonyaültetvénye alig 2-300 méternyire van innen, melynek szintén rengeteget árthat a hulladéklerakat.
Koltón továbbá egyre többen foglalkoznak vendégfogadással, továbbá a település idegenforgalmi vonzerejét tovább növelheti, hogy a vége felé jár az önkormányzat a Teleki-kastély felújításának. Apjok Norbert szerint azonban ha napi 50-60 szemetesautó végigdübörögne az utcákon, az jelentõsen rontaná a település hangulatát.
A megyei önkormányzat szerint viszont ez az egyetlen jó – és legális – megoldás. Gabriel Valer Zetea tanácselnök szerint a szaktanulmányok alapján világos, hogy semmilyen rizikóval nem jár a beruházás, hiszen igen mélyen van a talajvíz. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy ha pár száz ember megakadályozza a beruházást, „ökológiai bomba robbanhat”, mert – lerakat híján – a folyóvizekben köt majd ki a szemét, illetve az utcákon maradhat elhordatlan.
Apjok Norbert szerint viszont az ökológiai katasztrófát épp az okozhatja, ha a kiszemelt helyen épül meg az ideiglenes lerakat, hisz nyilvánvaló, hogy a szakértõi jelentésekben hazudtak a terület vízügyi viszonyait illetõen. „Követelni fogom azt is, hogy vonják felelõsségre azokat, akik környezetvédelmi, geológiai és vízügyi szakvéleményt adtak a tervhez, és azt állították, hogy a beruházás megvalósítható, illetve hogy ott a talajvíz eléggé mélyen van. A szóban forgó területen ezzel ellentétben szinte mindig sár van, ezért is hívták régen ökörfürdetõnek” – mondta a képviselõ, aki szerint kell lennie a megyei önkormányzat fiókjában B és C verziónak is az ideiglenes telepre. Érdeklõdésünkre elmondta: ezt a legésszerûbb Farkasaszón lenne létrehozni, ahol épül a végleges tároló.
Hozzátette: biztos abban, hogy ha a szép szó és a perek nem használnak, a lakossági engedetlenség szab majd gátat a beruházásnak, mert a helybéliek, amint meglátják az elsõ gépeket, tiltakozni fognak és elzárják az utat. Hozzátette: az ilyen jellegû szervezkedés már korábban elindult, azonban a járvány miatt nem tartottak népesebb tiltakozó megmozdulásokat.
Babos Krisztina – Transindex.ro