Apjok Norbertet, a képviselõház rendészeti bizottságának tagját kérdeztük arról, hogy mire számíthatunk május közepétõl a járványügyi intézkedések terén.
A kormány azt tervezi, hogyha a körülmények megengedik, május közepétõl megszüntetik a szükségállapotot, sajtóértesülések szerint viszont helyette kihirdetik majd a készenléti állapotot.
Mint ismeretes, Klaus Johannis pár napja jelentette be, hogy május 15-én véget vetnek a szükségállapotnak. Az államfõ szerint viszont kötelezõ lesz majd a maszk viselése, ha tömegközlekedési jármûvekre ülünk fel, vagy ha olyan zárt térbe lépünk, ahol többen vannak.
Raed Arafat belügyi államtitkár, az Országos Sürgõsségi Igazgatóság (DSU) vezetõje azonban óvatosabban nyilatkozik, következetesen arról beszél, hogy korai még jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy milyen helyzetben leszünk, illetve hogy mit engedhetünk meg magunknak jövõ hónap közepén. Minden nyilvános szereplésekor azt hangsúlyozza, hogy a járványügyi mutatók (fertõzöttek, elhalálozottak számának alakulása) alapján döntenek, szakértõkkel konzultálva.
Ludovic Orban kormányfõ pedig azzal árnyalta a kérdést, hogy úgy nyilatkozott, hogy bár május 16-ától kezdõdõen biztosan feloldják a kijárási tilalmat a településeken belül, azonban a települések közötti közlekedést továbbra is bizonyos fokú szorítások fogják korlátozni.
Apjok Norbert máramarosi képviselõt, a képviselõház rendészeti bizottságának tagját kérdeztük arról, hogy mire számíthatunk, ha a sajtóértesülések igaznak bizonyulnak és a készenléti állapot váltja majd a jelenlegi szükségállapotot.
„Úgy látom, hogy a kormány keresi annak a lehetõségét, hogy újraindulhasson az élet, ismét beindulhasson a gazdaság. Meg kell azonban azt is oldaniuk, hogy a szigorú intézkedések feloldása ne a teljes országra vonatkozzon, mivel a fertõzési gócokban továbbra is fenn kell tartani ezeket a szigorú intézkedéseket” – magyarázta a képviselõ.
Mint elmondta, egy 16 éves jogszabály, a 21/2004-es sürgõsségi kormányrendelet alapján hirdetnék ki a készenléti állapotot. A készenléti állapot egyébként, mint speciális közjogi eszköz, nem a jelenlegi járványhelyzethez hasonló helyzetek kezelésére készült, hanem alapjában a terrortámadások és egyéb katonai helyzetek esetére.
Apjok Norbert szerint ez lényegében ugyanazokat a lehetõségeket nyújtja a hatóságok számára, mint a szükségállapot, azaz továbbra is lehetséges lesz az állampolgárok egyes jogainak korlátozása, például a szabad mozgáshoz való jogé. A különbség lényegében az, hogy a készenléti állapot kihirdethetõ lokálisan, azaz egyetlen településre vagy régióra/ megyére, tehát mûködik úgy is, hogy nem vonatkozik az ország teljes területére.
Emiatt alkalmas arra, hogy a gócpontoknak számító térségekben fenntartsák a szigorú szabályokat, máshol viszont visszatérhessenek a normális állapotokhoz. A képviselõ szerint katonai rendelettel módosítható a sürgõsségi kormányrendelet, így a készenléti állapot kihirdetése elõtt lehetõsége lesz a kormánynak olyan változtatásokat eszközölni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a járványhelyzethez adaptálják a jogszabályt.
„Az elmúlt másfél-két hónapban meglehetõsen vegyes volt, de akár mondhatnám azt is, hogy káoszos volt a kormányzati kommunikáció. Például az ortodox húsvét kapcsán egyfélét jelentett be a belügyminiszter, majd teljesen mást az államelnök. Arra is voltak példák, hogy másképpen voltak bejelentve az intézkedések, mint ahogy azok végül a katonai rendeletekben megjelentek. Emiatt megvárnám, amíg írásban is megjelenik a következõ katonai rendelet, csak azután fogalmaznék meg konkrét kijelentéseket” – mondta Apjok Norbert.
Babos Krisztina (Transindex.ro)