Évértékelõ interjú Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselõvel
Az év vége a számadások ideje. Ahogy az már az elõzõ esztendõkben is gyakorlattá vált, ezúttal is megkértük parlamenti képviselõnket, szedje lajstromba a 2019-es esztendõ nagypolitikai és megyei szintû eseményeit, azokat a fontosabb mozzanatokat, intézkedéseket, amelyek meghatározták és továbbra is meghatározzák szûkebb vagy tágabb értelemben vett közösségünk mindennapjait.
– Milyen témakörökben intézett kérdéseket a kormánytagokhoz az elmúlt idõszakban?
– Több kérdéskörben is magyarázatot szorgalmaztam. Az egyik ilyen a RO-ALERT rendszerrel volt kapcsolatos, ugyanis elfogadhatatlan, hogy a figyelmeztetõ üzenet a vihar után érkezzen, ahogy az Nagybányán is történt.
Aztán, a postai szolgáltatások lassúságával kapcsolatban is kértem magyarázatokat az illetékesektõl, mivel elfogadhatatlan az, hogy miközben az on line vásárlások évrõl-évre ugrásszerûen nõnek, a Román Posta külföldi és belföldi csomagküldõ szolgálata egyaránt lassú és nem megfelelõen mûködik.
Úgyszintén kérdéssel fordultam a szaktárca vezetõjéhez a Nagybánya-Pete gyorsforgalmi út tervezett megvalósításával kapcsolatosan.
– Megyei vonatkozásban melyek a legfontosabb eredmények?
– A törvényalkotás mellett mindig is fontosnak tartottam a közösségszervezést, hiszen egy erõs közösség lehetõségekkel rendelkezik ahhoz, hogy építkezni tudjon. Csak egy erõs közösség tud szülõföldjén jövõt tervezni. Úgy látom, a máramarosi magyar közösség akar jövõt tervezni a szülõföldjén, él és élni akar.
Jelentõs megvalósításnak tartom, hogy elindítottuk Máramaros megyében a falugazdász programot. Ez egy rendkívüli lehetõség, hiszen a magyar gazdákat akarjuk egybefogni a közös elõrelépés céljából. A falugazdász feladata, hogy hasznos információkkal segítse a gazdákat, jogszabályoktól kezdve, piaci lehetõségeken keresztül, pályázati tanácsadásig. A gazdáknak találkozókat szervezünk, ahol gyakorlati információkkal szolgálunk, nemzetközi mezõgazdasági kiállításokra szervezünk utakat. A cél az, hogy a 21. század mezõgazdasági kihívásaira felkészült magyar gazdák legyenek a megyében.
Aztán, idén is megszerveztük a Máramarosi Magyar Napokat, immár harmadik alkalommal. A rendezvénysorozat tovább nõtt, hiszen idén már 14 helyszínen, 110 fellépõvel és több, mint 3000 résztvevõvel zárhattunk. A tartalmas és színvonalas mûsorokat szinte mindenhol teltház fogadta. Jövõre még több helyszínnel készülünk. Szeretnénk nyomatékosítani: minden máramarosi magyar számít!
Úgyszintén, az RMDSZ, a Magyar Kormány támogatásával elindította az elmúlt 30 év legnagyobb szórványoktatást támogató programját. Az ún. afterschool, avagy délutáni foglalkozások programja Erdély-szerte egy anyagi terhet vesz le a magyar gyermekek szüleinek a válláról, hiszen hozzájárul, vagy – sok helyen – teljes egészében fedezi a délutáni, oktatás utáni tevékenységek költségeit az elemi osztáyosok számára. Ezen felül az RMDSZ támogatásából a szórványból származó, vagy szórványoktatásban tanuló diákok bentlakási és ingázási költségeinek támogatására pályázhattak a szórványkollégiumot, vagy oktatási intézményt fenntartó szervezetek, a szórványban oktató pedagógusok pedig ingázási költségeikhez való hozzájárulást igényelhettek.
– Ön sokat járja a megyét, lakossági fórumokat szervez, fogadóórákat tart, különféle rendezvények, bálok, falunapok, egyházi rendezvények fõvédnökségét vállalja, ismeri minden egyes település specifikus gondját, a magyar közösség helyzetét. Milyen általánosabb jellegû tapasztalatokat szerzett ezeken a kiszállásokon? Mi foglalkoztatja leginkább az itteni magyarokat, melyek azok a gondok, amelyekkel leginkább szembesülniük kell?
– Így van, már a mandátum kezdetétõl arra törekedtem, hogy folyamatosan szem- és fültanúja legyek a megye magyar közösségeit érintõ fontos pillanatoknak. Azt látom, hogy megyénk magyar közösségei szeretnének jól élni szülõföldjükön. Ez természetes elvárás. Ugyanakkor a problémák specifikusabbak. Vannak települések, ahol a gázhálózat bevezetése, más településeken a magyar iskolák fenntartása jelent prioritást. Sajnos a fiatalok elvándorlása megyeszerte problémát jelent, ez ugye egy országosan jellemzõ helyzet. Látható, hogy meg kell erõsítenünk a magyar gazdákat, magyar vállalkozókat. Mi elkezdtünk dolgozni azon, hogy segítséget nyújtsunk a hazatéréshez. Fontosnak tartom, hogy erõs közösség legyünk, mind gazdaságilag, mind kulturálisan.
– Hogyan összegezné a leköszönõ év megvalósításait?
– 2019 egy politikai eseményekben dús év volt. Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy túl vagyunk két választáson, európai parlamenti, államelnöki, egy sikertelen és egy sikeres bizalmatlansági inditványon, ezáltal kormánybuktatáson, kormányalakitáson, a parlamenti frakciók megszünésén, koaliciók szakadásán. Ebben a helyzetben az RMDSZ-nek úgy kellett folyamatosan partnereket találni a kezdeményezéseinkhez, hogy a magyar közösség jogai ne csökkenjenek, hanem gyarapodjanak. Azt hiszem, ha figyelembe vesszük az idei év kaotikus politikai állapotát, elmondható, hogy elõrelépés történt, hiszen sikerült olyan kezdeményezéseket átvinni a parlamenten, amelyek a magyar közösséget szolgálják.
– Végezetül egy klasszikus kérdés: mit vár az elkövetkezõ esztendõtõl?
– Azt látni, hogy a parlamentben nincs egy világos többség, hiszen sok képviselõ és szenátor hetente ül át másik frakcióba, eme ingatag helyzet miatt pedig nehéz lesz többséget kialakítani a következõ egy évben a kezdeményezéseinkhez. Ez lesz a következõ év feladata. A 2016-os vállalásainkból többet is sikerült megoldanunk, a fennmaradó párat pedig 2020-ban, reméljük, sikeresen végig tudjuk vinni a törvényhozáson.
– Köszönöm a beszélgetést!
Lejegyezte: Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó)