Évértékelõ interjú Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselõvel
Az év vége a számadások ideje. Ahogy az már az elõzõ esztendõkben is gyakorlattá vált, ezúttal is megkértük parlamenti képviselõnket, szedje lajstromba a 2019-es esztendõ nagypolitikai és megyei szintû eseményeit, azokat a fontosabb mozzanatokat, intézkedéseket, amelyek meghatározták és továbbra is meghatározzák szûkebb vagy tágabb értelemben vett közösségünk mindennapjait.
– Képviselõ úr, tisztában vagyok azzal, hogy az elmúlt esztendõ minden történését szinte lehetetlen egy interjúba foglalni, ezek nagy részérõl úgymond menet közben már értesültek olvasóink, ezért csak a legfontosabb eredményeket vázolhatjuk fel. Elõször is engedje meg, hogy emlékeztessem rá olvasóinkat, hogy az összes RMDSZ-es képviselõ és szenátor közül ön nyújtotta be, vagy támogatta a legtöbb törvényerõre emelkedett törvénytervezetet. Csak idén 25 tervezethez adta a nevét. Így hát magától adódik a kérdés: milyen törvényhozáshoz kapcsolódó sikerekrõl számolhat be?
– Rögtön az év elején az állami költségvetés kialakításakor sikerült elérni olyan befektetések támogatását, amelyek Erdélyt is fejlesztik. A gyermekpénz megemelése, illetve a családi orvosok rendelõinek támogatása mellett, erdélyi sürgõsségi kórházak, magyar tanintézmények, és az észak-erdélyi autópálya kapott az elõzõ évekhez képest több pénzt.
A mi kezdeményezésünk a csökkentett létszámú osztályok létrehozását szavatoló törvény, amit megyénk szinte összes magyar tannyelvû oktatással rendelkezõ intézményén segít, hogy akadálymentesen létre lehessen hozni és legfõképpen meg lehessen tartani magyar osztályokat. A csökkentett létszámú osztályok létrehozását szavatoló törvény dióhéjban arról rendelkezik, hogy a megszabott minimális létszámnál kevesebb tanulóval is lehet kisebbségi tannyelvû osztályokat létrehozni azokon a településeken, ahol erre igény van. Ez a törvény azt is kimondja, hogy csak az oktatási tárca kisebbségi államtitkársága, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának alárendeltségében mûködõ oktatásügyi bizottság vagy az érintett kisebbségi közösség parlamenti képviseletét ellátó szervezet jóváhagyásával lehet átszervezni vagy megszüntetni az anyanyelvû osztályokat.
Ha már az oktatásnál tartunk, elmondom, megoldottuk, hogy a rezidens orvosok ne csak az egyetemi városokban tevékenykedhessenek, a mi törvénymodosításunk által a fiatal orvosok saját megyéjükben is végezhetik a rezidensséget, ezáltal megoldást nyújtunk a vidéki orvoshiányra.
Több fontos törvénykezdeményezést iktattunk még. Ilyen a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, amely szeretné visszaállítani az önálló jogi személyiséggel rendelkezõ megyei hatóságokat, mert ezáltal közvetlenebbé és hatékonyabbá válna a fogyasztóvédõk munkája. Az egyik, jelenleg a szenátusnál levõ tervezet a kommunizmus idejében önkényesen államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénnyel kapcsolatos módosításokat tartalmaz. A 165/2013-as törvény ellentmond az arányosság elvének, illetve diszkriminál, mivel a már megítélt kárpótlások esetében a tényleges piaci árat vették figyelembe, és ennek megfelelõen kaptak az igénylõk részvényeket vagy pénzbeli kárpótlást, míg az ezután kártalanítottak úgynevezett kompenzációs pontokat kapnak. Ezeket árverésre lehet bocsájtani, illetve készpénzzé lehet váltani, viszont nem tükrözik az ingatlan értékét, mivel a összegek megítélésénél a 2013-as jegyzõi irányárakat alkalmazzák. Ugyanakkor jelentõs különbségek figyelhetõk meg a természetben visszaszolgáltatott ingatlanok értéke és a kárpótlásként megszerezhetõ összegek között (akár 100 a 25-höz is lehet az értékarány-változás).
Bár a törvény elfogadtatása még tavaly történt, azt látni, hogy idén fejtette igazán ki a hatását egy ugyancsak RMDSZ-kezdeményezés, a zsebszerzõdéssel vásárolt mezõgazdasági területek helyzetének megoldása. Ez alapján az olyan területek, amelyekre eddig csak zsebszerzõdés volt, ezáltal bejegyezhetõk használati joggal, ami három év után tulajdonjoggá alakul át, amennyiben a kérelmezõ jogosan kérte a használati jog bejegyzését. Ez megoldás az olyan földterületek helyzetére, amelyekre a tulajdonosok nem rendelkeznek közjegyzõ elõtt írt szerzõdésekkel.
Persze, ez csak néhány példa azokra a megvalósításokra, amelyekre büszkék vagyunk. Nyílt titok, hogy minden egyes eredményt, legyen az bármilyen apró is, csakis rengeteg munkával, talpalással lehet kicsikarni.
– Gondolom, kudarcok is érték az elmúlt esztendõben…
– Kudarcként éltem meg – bár ez nem kifejezetten a parlamenti munkára vonatkozik –, hogy az RMDSZ-kongreszszuson egyhangúlag elfogadott határozat kicsapta a biztosítékot a ,,szolgálatos hazafiak”-nál. Mirõl is van szó? A dokumentum kimondja, hogy a romániai magyar közösség saját szimbólumainak tekinti a székely zászlót és himnuszt, valamint a magyar nemzet zászlóját és a magyar himnuszt. Ugyanakkor egy vitaindító dokumentumot is elfogadtak a kongresszuson, amely a erdélyi magyarok jövõbeli lehetõségeit veszi számba, és így fogalmaz: „Erdély egyre inkább kiszabadul a centralista törekvések hálójából”. Õszintén mondva, nem értettem és ma sem értem, mi kivetnivaló van abban, ha valaki a saját nemzeti szimbólumait tiszteli? Elvégre a himnusz NEMZETI himnusz, a zászló pedig NEMZETI zászló, nem köztársasági himnusz, vagy zászló. Egy nemzetet pedig elsõsorban a közös nyelv és kultúra teszik nemzetté, nem pedig a GPS-koordinátái.
Ugyancsak kudarcként éltem meg azt, ami az Úz-völgyében június 6-án, illetve azt követõen történt. Megfelelõ intézkedések helyett a kormány a színlelést és a zûrzavart választotta, a rendfenntartó hatóságok inkompetenciájával bizalmatlanságot keltett közösségünkben az állam intézményeivel szemben. A kormány hallgatásával, passzivitásával nem hatástalanította az etnikai feszültségeket, szõnyeg alá söpörte a történteket.
Ez vezetett ahhoz, hogy a júniusi bizalmatlansági indítványt aláírtuk, hiszen az Úz-völgyében kialakult helyzetet a kormány nem tudta vagy nem akarta kezelni. Megengedhetetlen, hogy román szervek magyar katonák sírjaira építsenek bármit is, és ehhez a kormány némán asszisztáljon. Sajnos az akkori indítvány nem rendelkezett megfelelõ parlamenti többséggel, de innen kezdve megszüntettük a parlamenti együttmûködést a kormánykoalícióval, így az idén õszi bizalmatlansági indítványt is támogattuk. Ez sikeres volt, megtörtént a kormánybuktatás. A Ludovic Orban vezetésével felálló új kormánytól azt kértük, hogy ne ígérjen csodát, hanem a fennmaradó egy évben tisztességgel vezesse az országot. Az az elvárásunk, hogy ne sürgõsségi indítványokkal kormányozzon, hanem parlamenti törvényekkel, ne avatkozzon be a választások menetébe, hanem tisztességgel szervezze meg azokat. (folytatjuk)
Kérdezett: Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó)