Az utóbbi időben egyre többször halljuk, olvassuk – főleg az RMDSZ-es politikusok nyilatkozataiban -, hogy soha nem volt ekkora tétje az Európai Parlamenti választásoknak, mint most. Tény, a májusi szerepléstől függ, hogy kik irányítják az elkövetkező években az Uniót: azok, akik fogékonyak az őshonos kisebbségek ügye iránt, vagy azok, akik szeretnék háttérbe szorítani a kisebbségek jogait. Erről és a választáshoz kapcsolódó tudnivalókról faggattuk Apjok Norbertet, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselőjét.
– Mitől lesz más a májusi szavazás, mint az előzőek?
– Túl azon, hogy a választások tétje óriási számunkra, kisebbségben élők számára, szemléletváltásra is szükség van az Unión belül. El kellene érnünk, hogy az Európai Unió ne az intézményekről, hanem az emberekről szóljon, s ezen belül előtérbe kerüljenek a helyi közösségek érdekei. Az Európai Unió sajnos mindezidáig nem volt képes túltenni magát azon a szerintem hátrányos helyzetén, hogy gazdasági alapokon jött létre, s ezáltal a nemzeti, közösségi érdekek némiképp háttérbe szorultak. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása óta sok víz folyt le a Zazaron, azóta sokat változott a gazdasági, politikai, társadalmi háttérkép, s az európai közösségek helyzete is más lett. Ideje lenne tehát már annyira felnőni, hogy a gazdasági érdekeken túl lássunk. Azon vagyunk, hogy oly módon reformáljuk meg az Európai Uniót, hogy az erdélyi magyarok, és általában az európai őshonos nyelvi és etnikai kisebbségek ennek a reformnak a nyertesei legyenek.
– Helyi, pontosabban romániai viszonylatban mi a választások legfontosabb célja?
– Kettős feladat előtt állunk: egyrészt harcolnunk kell a magyar ügyért, másrészt pedig harcolnunk kell a magyarellenesség ellen. Mi, romániai magyarok nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy Brüsszelben csak a magyarellenes román politikusok hangja hallatszódjon. S ez nem csak közösségi szinten befolyásolja majd az elkövetkező években életünket, hanem gazdaságilag és szociális értelemben is. Az RMDSZ ugyanis konkrét programcsomaggal vág neki ennek a megmérettetésnek. Mi tudjuk, mit akarunk, s amit mi akarunk, az reményeink szerint az erdélyi magyarok akaratát tükrözi. Először is, ki szeretnénk harcolni az európai kisebbségvédelmi törvényt, hogy jogaink kiharcolása ne kizárólag a román állam jóindulatán múljon. Másodszor: több uniós pénzt szeretnénk a fejlesztésekre, tiltakozunk az ellen, hogy a pályázati pénzeket a bukaresti kormányzat elherdálja. Ugyanakkor a pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia csökkentését is el szeretnénk érni, hiszen a mostani rendszer nagy mértékben megnehezíti az önkormányzatok munkáját. Szeretnénk továbbá kiállni a gazdáink érdekeiért. Ezzel kapcsolatos terveinkről már tájékozódhattak a Máramaros megyei magyarok, Olteán Csongor és Vincze Lóránt EP-jelöltek itteni látogatása során, amikor a jelöltek szembesülhettek a máramarosi magyarok EU-val szembeni elvárásairól is. Itt mondom el azt is, hogy jövő héten, kedden Winkler Gyula listavezetőt várjuk megyénkbe.
Nem szabad elfelednünk, hogy a Románia uniós csatlakozásának a legnagyobb haszonélvezői a gazdák, akik terület alapú támogatáshoz jutottak. Szeretnénk ezt az állapotot továbbra is fenntartani, elérni azt, hogy a támogatásokkal járó bürokrácia csökkenjen, ne a támogatások összege, illetve erősíteni kívánjuk a családi és közösségi gazdálkodást, a nagy földtulajdonosokkal szemben.
Ha összegezni szeretném ezeket a programpontokat, azt mondhatnám, hogy nem kívánunk egyebet, mint végre az Európai Unió teljes jogú állampolgáraivá válni, és megteremteni az új nemzedékek új Európáját.
– Végezetül: mit üzen azoknak a magyaroknak, akik még nem döntötték el, hogy május 26-án az urnákhoz járulnak, vagy sem?
– Vannak az életben olyan pillanatok, amikor közösségi tagokként kell reagálnunk bizonyos kihívásokra. Félre kell tennünk minden előítéletünket, személyes sérelmünket, és kizárólag a közösség érdekeit kell szem előtt tartanunk, hiszen egy közösség csakis akkor lehet erős, csakis akkor maradhat meg közösségként, ha tagjai ugyanabba az irányba tartanak, nem húznak szét. Itt mondom el azt is, hogy az európai parlamenti választással egy időben referendum is lesz. Annak ellenére, hogy a referendum csak konzultatív jellegű, vagyis ahhoz, hogy a romániai társadalom többségének az akarata érvénybe lépjen, alkotmánymódosításra lesz szükség, arra biztatjuk a választókat, hogy az államelnök által közzétett mindkét kérdésre szavazzanak igennel.
Lejegyezte: Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó)