,,Törvénytervezetet iktattunk a parlamentben: az érvényes román jogrend részévé akarjuk tenni a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét” – tudtuk meg Apjok Norbert Máramaros megyei RMDSZ-es képviselőtől.
A Szövetség törvényhozói december 3-án iktatták a törvénytervezetet, melynek célja az, hogy a mindezidáig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket az RMDSZ a centenárium évében törvényerőre emelje, az érvényes román jogrend részévé tegye.
,,A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – nyilatkozta Apjok Norbert.
Gyakorlatilag az 1918-ban elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját foglalták törvénytervezetbe választottjaink, mely alpont a következőket mondja ki: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”
Ennek jegyében, érdekvédelmi szervezetünk képviselői a következőket kérik a román államtól: lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, mind helyi, megyei, országos és európai szinten; a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítását a bíróságokon és törvényszékeken; a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítését a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben; a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában; a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
,,Ha sikerül tervezetünket elfogadtatnunk, azt a romániai többségi politikai erők nagykorúsodásaként is értelmezhetjük, hiszen az itteni magyarság nem kevesebb, mint egy évszázada várja azt, hogy hivatalosan is elismerjék – és végre pontszerűen betartsák – azokat a jogokat, amelyek betartására elődeik annak idején ÍRÁSBAN vállalkoztak” – nyilatkozta lapunknak a képviselő.
Ezek után nem tehetünk mást, mint bízunk abban, hogy a tervezet törvényerőre emelkedik, hiszen ennek a jogszabálynak az elfogadása jó apropó volna az évek óta remélt, régóta áhított román-magyar kormányzati szintű megbékélésre is.
Tamási Attila (Bányavidéki Új Szó)
Fotó: rmdsz.ro