Megemlékezést tartottak Máramarosszigeten Hollósy Simon festõmûvész halálának századik évfordulója alkalmából. A rendezvényen emlékplakettet avattak a Hollósy Simon Mûvelõdési Egylet székházának belsõ homlokzatán, a résztvevõk megkoszorúzták a festõmûvész sírját, majd megnyílt Rozsnyai Bálint és Balogh Edgár máramarosszigeti mûvészek kiállítása. Hollósy Simon Técsõn halt meg 1918. május 8-án, sírja – amely azóta országos védettség alatt áll – a máramarosszigeti római katolikus temetõben található.
A bronzplakettet a néhai Jakobovics Miklós nagyváradi szobrászmûvész készítette. Az avatón részt vett Máramarossziget polgármestere is. Horia Scubli elárulta, maga is két Hollósy festmény tulajdonosa, és fölvetette egy olyan kiállítás ötletét, amelyen a régi nagybányai festõiskola mûvészeinek alkotásait állítanák ki. Ugyanakkor megerõsítette azt a korábban tett ígéretét, miszerint Máramarosszigeten lesz Hollósy tér és Hollósy szobor. Béres Ildikó alpolgármester hozzáfûzte, hogy a város határában hamarosan épülõ lakóparkot is a tervek szerint Hollósy Simonról fogják elnevezni.
A kiállításon Gheorghe Todinca, a Máramarosszigeti Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyûlteket, méltatta a két festõmûvész munkáját, és reményét fejezte ki, hogy valamikor egy Hollósy kiállítás is megnyílhat majd a városban.
Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselõ elmondta, hogy Hollósyt sokan vallják magukénak, magyarok, örmények, románok, nagybányaiak és máramarosszigetiek egyaránt. „Én azt mondom, hogy Hollósy azé, aki foglalkozik vele, aki meg akarja érteni, hogy milyen örökséget hagyott ránk, a mai máramarosiaknak, és hogyan is lehet szebben megemlékezni róla, mint máramarosszigeti festõk mûveivel. Hollósy az akkori kornak próbált az úttörõje lenni, és ha itt körbenézünk, igaz, hogy más stílusban, de a két festõmûvész a mostani kor problémáira világít rá, és elénk helyez egy olyan világot, amellyel a mai napokban kell foglalkozni. Mi mindannyian részesei vagyunk ennek a kiemelkedõ kiállításmegnyitónak, akkor, amikor odafigyelünk a helyi mûvészeinkre. Akkor tudunk igazán kalapot emelni a mûvészet elõtt, és azt hiszem, hogy akik itt ma jelen vannak, dícséret illeti, amiért lelkesen álltak hozzá a helyi kultúrához.” – fogalmazott a képviselõ.
Béres Ildikó alpolgármester kiemelte, hogy a közelmúltban folytak tárgyalások a Magyar Nemzeti Galériával egy esetleges Hollósy kiállítás megrendezésére, ám nem találtak megfelelõ helyszínt erre, ezért elhalasztották.
Béres István máramarosszigeti RMDSZ elnök beszédében megerõsítette, hogy Hollósy mindenkié, és megköszönte a román közönségnek is, hogy szép számmal eljöttek a rendezvényre. Hozzátette: mi magyarok büszkék vagyunk az elmúlt ezer évre, amit a Kárpát-medencében töltöttünk, és ugyanolyan büszkék vagyunk az elmúlt száz évre is, amit Romániában éltünk le. „Mi nem költöztünk el, mi otthon vagyunk, csak a történelem változott. Ebben a száz évben többletértéket nyújtottunk ennek a népnek a kultúrájához, amire büszkék vagyunk. Az itt kiállító két mûvész sok más társával együtt is ilyen értéket képviselnek.” – fogalmazott az elnök. Továbbá elismerte a szervezõ Hollósy Simon Mûvelõdési Egylet érdemét, miszerint a rendezvénynek köszönhetõen beszélhetünk nagy mûvészeinkrõl.
A Hollósy centenárium programsorozatot a Magyar Kormány, a Bethlen Gábor Alap támogatta. Ezen összesen mintegy háromszázan vettek részt.
Zahoránszki Brigitta
Fotók: Pongrácz Panni