Amint arról már bizonyára értesültek, az RMDSZ is megszavazta az igazságügy és a Legfelsõbb Bírói Tanács mûködésérõl szóló törvények módosítását. Hogy miért döntöttek így választottjaink, illetve, hogy milyen módosításokról is van szó tulajdonképpen, azt egyrészt Apjok Norbert parlamenti képviselõ nyilatkozata, másrészt pedig a szövetség sajtóközleménye tisztázza olvasóink számára.
Apjok Norbert, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselõjét az ehirmondo.ro portál szólaltatta meg a döntéssel kapcsolatban: „Rengeteg félretájékoztatás van ebben a témában, nem szabad felülni a manipulációnak. Sajnos egyesek tudatosan összemossák ezeket a törvényeket, illetve az elfogadott és elutasított módosítási indítványokat” – fogalmazott a képviselõ, majd hozzátette: „Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erõsítéséért szavaztuk meg a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van ezekre a törvényekre, mert a jogállam mûködését szavatolják. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erõsítik. Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak azért, hogy bûnvádi eljárást indíthassanak a rendszer számára kényelmetlennek tartott emberek ellen. Ma nem vonják felelõsségre azokat az ügyészeket és bírókat, akik rosszhiszemûségbõl vagy gondatlanságból hibákat követnek el, emberek életeit teszik tönkre. Ez az állapot tarthatatlan. Meg kell változtatni. Meggyõzõdésünk, hogy a törvényes keretek módosítása által elérhetõ a túlkapások visszaszorítása, valamint a jogállam megerõsítése. A bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztásával tettünk egy lépést a jogállam megerõsítéséért, december 11-i szavazatunkkal is ezt az utat követtük”.
Hogy tulajdonképpen milyen módosításokat szavazott meg az RMDSZ, arról pontokba szedve a szövetség közleményébõl tájékozódhatunk:
* létrehoznak egy ügyészi és bírói bûncselekményeket kivizsgáló testületet. Ez a testület a Legfelsõbb Semmítõ- és Ítélõszék mellett mûködõ Fõügyészség keretében fog mûködni – feladata az ügyészi és bírói bûncselekmények kivizsgálása. Ezt a részleget egy olyan fõügyész vezeti, akit a Legfelsõbb Bírói Tanács testülete nevez ki, 18 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, akinek az elmúlt 3 évben nem volt fegyelmi intése, és legalább 4 évet dolgozott valamely ítélõtábla mellett mûködõ ügyészségen. A kivizsgáló testület 6 hónappal a törvény hatályba lépését követõen kezdi meg mûködését.
* a vád és a védelem erõviszonyának egyensúlya valósulhat meg a módosítás következtében. Részben megszüntetik a bírák és ügyészek közötti téves felfogást, miszerint ugyanazzal a státussal rendelkeznek. Az ügyész nem egyenlõ a bíróval, így ezen elv mentén kell biztosítani a tárgyalóterem berendezését. Továbbá a bírák, ügyészek és ügyvédek elhelyezésének is a felek közötti viszonyokat kell tükrözniük, különös tekintettel az ügyvéd és az ügyész közötti rangbeli egyenlõségre, valamint kettejük viszonyára a bíróval szemben.
* gördülékenyebbé teszik az igazságügyi adminisztrációt. Tekintettel arra, hogy a meghozott bírói határozatok indoklása és közlése jelenleg nagyon elhúzódik, a tervezet arra kötelezi a bíróságokat, hogy a bírói határozatokat a döntéstõl számított 90 napon belül szövegezzék meg és tegyék közzé.
* a módosítás azt oldja meg, hogy ne kezdõ, szakmailag felkészületlen ügyészek dolgozzanak ezekben a szervezetekben, mint ahogyan ezidáig történt, hanem tapasztalt szakemberek. Ezáltal csökkennének a visszaélések és félreértések. Szigorúbb szakmai feltételeket szabnak meg az ügyészek esetében a szakmai elõmenetelben. Ennek értelmében például a Szervezett Bûnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságban (DIICOT) csak olyan ügyészek dolgozhatnak, akikkel szemben sosem volt fegyelmi eljárás, és 8 éves bírói vagy ügyészi régiséggel rendelkeznek. A Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) bevezeti azt, hogy kizárólag versenyvizsgával lehet elfoglalni az ügyészi helyeket. A tervezet értelmében egy ügyésznek 8 éves ügyészi vagy bírói szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie az eddigi 6 éves szakmai tapasztalat követelményével szemben.
* a módosítás tovább erõsíti a politikai függetlenségét az Igazságügyi Felügyeletnek (Inspecþia Juridiciara), hiszen önálló jogi személyiséggel, függetlenül fog tovább mûködni.
Tekintettel arra, hogy a december 11-én megszavazott törvény szétválasztja az ügyészek és bírák tevékenységét a Legfelsõbb Bírói Tanácson belül, a Tanács vezetésére vonatkozó elõírásokat is ennek szellemében módosították.
A törvénymódosítások ellen való szavazat egyet jelentett volna az ügyészállam elfogadásával, az RMDSZ viszont a jogállamiság mellett szavazott – öszszegzett Apjok Norbert Máramaros megyei parlamenti képviselõ.
Összeállította: Tamási Attila