„Azzal, hogy a szenátus közigazgatási bizottsága a nacionalista hangulatkeltés hatására nem merte felvállalni a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetünket, még nem dőlt el végleg a törvénykezdeményezésünk sorsa. Tény, hogy az ellenzék és egyes médiaorgánumok részéről elhangzott magyarellenes megnyilvánulások hatására ma a parlamenti pártok mindegyike elzárkózott javaslatunktól, de arra törekszünk, hogy kitartó párbeszéddel oldjuk a törvénytervezetet övező megmerevedett, feszült hangulatot” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kedden, azt követően, hogy a felsőház közigazgatási bizottsága elutasította a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezetet.
Cseke Attila elmondta, három hete az RMDSZ azért kérte a szenátus plénumában, hogy a jogszabálytervezetet küldjék vissza a szakbizottságokba, mert egyértelművé vált, hogy feltétlenül indokolt további párbeszédet folytatni a kezdeményezésről.
„Nem akartuk, hogy a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetünknek ugyanaz legyen a sorsa a szenátusban, mint a közigazgatási törvényt módosító tervezetünknek a képviselőházban, hogy érdemi vita, párbeszéd nélkül utasítsák el a plénumi szavazáson. Az elmúlt három hétben az összes román politikai párt frakciójával párbeszédet kezdeményeztünk. Egy alakulat kivételével, amelynek szenátoraival jövő héten találkozunk, mindegyiket megkerestük, válaszoltunk kérdéseikre. Ismételten elmondtuk, hogy a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezetünk nem sérti a román többség érdekeit, hogy ez az ünnep a szabadság eszméjéről szól. Hangsúlyoztuk, hogy az egyes ellenzéki politikusok által terjesztett álinformációkkal ellentétben március 15-én senki, sem román, sem magyar, sem osztrák ember nem halt meg harcban, hogy csúsztatás azt állítani, hogy a március 15-én kezdődött forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont miatt tört ki háború a románok és magyarok között. A találkozókon ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a törvénytervezet kapcsán nem szabad abba a hibába esni, hogy a jelen korunk politikai elvárásaival tekintünk vissza az 1848-49-es eseményekre” – fogalmazott az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Cseke Attila kifejtette, a közigazgatási bizottság volt az egyik jelentéstévő testület a törvénykezdeményezés esetében, a másik az emberi jogi bizottság. A szakbizottsági munkálatokat követően ismét a szenátus plénuma elé kerül a jogszabály, majd végső döntéshozóként a képviselőház tárgyalja. „Az elmúlt időszakban ismételten bebizonyosodott, hogy pillanatok alatt lehet kisebbségellenes hangulatot kelteni Romániában, amelyet aztán hetek, hónapok munkájába telik lebontani kitartó párbeszéddel. Törvényünket június végén politikai csatározások eszközéül használták fel a többségi pártok, azóta vált érzékennyé a téma Romániában. Azt megelőzően senki sem tekintette kényes kérdésnek március 15-ét, ezt igazolja, hogy Románia több állam- és kormányfője ünnepelt velünk éveken át. Az RMDSZ a parlamenti procedúra hátralévő részében is minden lehetőséget megragad majd a párbeszédre, akár egyénileg, akár szakbizottságokban, akár a frakciókat megkeresve újból és újból válaszolni fogunk a felmerülő kérdésekre” – hangsúlyozta Cseke Attila.