„Hétfőn immár negyedik alkalommal került a szenátus plénuma elé a munkaügyi minisztérium azon sürgősségi rendelete, amely megszünteti a lehetőséget, hogy a munkáltatók a fogyatékossági illeték befizetése helyett a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, úgynevezett védett egységektől rendelhessenek terméket vagy szolgáltatást. Ezáltal több ezer fogyatékkal élő munkavállaló kerülhet utcára, mert ezek az intézmények elveszítve tevékenységi körüket, bezárják kapuikat. A sürgősségi rendelet említett előírását az RMDSZ ellenzi, úgy véljük, a jogszabálynak valós alternatívát kellene kínálnia a sérült személyek munkavállalásának támogatására arra az esetre, ha megszűnnek a védett egységek. Ugyanakkor a tervezet több, általunk kedvezőnek ítélt rendelkezést is tartalmaz. Az RMDSZ a szakbizottsági munkálatok során kérte a hiányosságok javítását, de ennek ellenére változatlan formában került a plénum elé. Ezen indokokat figyelembe véve a Szövetség szenátorai következetesen tartózkodtak minden alkalommal, ahányszor napirendre került a tervezet, tegnap azonban elfogadásra került a jogszabály” – magyarázta Derzsi Ákos szenátor, a munkaügyi bizottság tagja a hétfői plénumi szavazást követően.
A Bihar megyei politikus hozzátette, a szenátus első házként szavazott a jogszabályról, a végső döntést a képviselőház hozza. Reményét fejezte ki, hogy a képviselőház szakbizottságai nagyobb nyitottsággal fogadják az RMDSZ észrevételeit, és elvégzik a szükséges módosításokat.
Derzsi Ákos a jogszabály tartalmáról szólva kifejtette: „minden olyan cégnél, intézménynél, amely ötvennél több személyt foglalkoztat, az alkalmazottak legalább 4 százalékának fogyatékkal élőnek kell lennie. Mostanáig, amennyiben a munka típusa ezt nem tette lehetővé, minden be nem töltött munkahely után a bruttó minimálbér felének megfelelő illetéket, azaz 725 lejt kellett befizetni az államkasszába. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosított arra, hogy erre az összegre védett egységtől vásároljanak termékeket a cégek. Ezt a lehetőséget törölte el a munkaügyi minisztérium kezdeményezése, és a befizetendő illeték értékét a kétszeresére, 1450 lejre emeli. Az RMDSZ ezzel a módosítással ebben a formájában nem ért egyet, egyrészt mert sorsukra hagyná a védett egységekben dolgozó sérült személyeket, másrészt mert semmi garancia nincs arra, hogy a megemelt illetéket arra használják fel, hogy a fogyatékkal élő személyeknek új munkahelyeket teremtsenek. Álláspontunk szerint egy külön alapba kellene gyűjteni ezeket az összegeket. Ezáltal biztosított lenne, hogy valóban rendeltetésszerűen költik majd el a cégek által befizetett illetéket.”
Hétfőn a szenátus plénuma elfogadott egy másik munkaügyi törvénykezdeményezést is, az úgynevezett távmunkáról szóló jogszabályt. „A kormány kezdeményezésére az alkalmazottaknak lehetőségük lesz ezután az információs és távközlési technológia eszközeinek használatával munkahelyükön kívül is elvégezni feladataikat. E jogszabály nyújtotta lehetőség elsősorban az IT-szakembereknek, designereknek, szövegszerkesztőknek, korrektoroknak kedvez. Az RMDSZ szenátusi frakciója támogatta a törvénytervezetet, mivel rendelkezéseire nagy igény mutatkozik a munkavállalók körében, és segítik a mozgássérültek, kisgyerekes szülők munkavégzését. Fontos megjegyezni, hogy a távmunka a felek megegyezésével lehetséges, az alkalmazott munkaszerződésében fel kell tüntetni ennek részleteit, milyen időintervallumban dolgozik a munkavállaló más helyszínen, milyen feladatokat lát el irodán kívülről” – összegezte a szenátor.
Derzsi Ákos elmondta, a szenátus munkaügyi bizottsága az RMDSZ kezdeményezésére több pontban módosította a törvénytervezetet, a felsőház plénuma a korrekciókkal együtt fogadta el a jogszabályt. „Elsősorban biztonságtechnikai kitételekre vonatkoztak a módosításaink, amelyeket túl szigorúnak ítéltünk, és amelyek a távmunka segítése helyett visszafogták volna ezt a tevékenységet” – nyilatkozta az RMDSZ politikusa.