Nem szavazta meg az RMDSZ az üzemanyagok jövedéki adójának emelését a szenátusban (AUDIO)

A szenátus plénuma elé került kedden a kormány augusztus végén hozott rendelete, amely az üzemanyag jövedéki adójának literenkénti 32 banis emelését írja elő két lépcsőben. Szeptember 15-től literenként 16 banival, október 1-től pedig ugyanennyivel emelte az adót a kormány. Az RMDSZ szenátusi frakciója a plénumi szavazáson a kormány-kezdeményezés törvényerőre emelése ellen szavazott. Álláspontunk szerint rossz döntés a benzin és gázolaj jövedéki adójának növelése, hiszen ez az üzemanyagárak jelentős megugrását eredményezi, sőt, ez már be is következett, az extra adó kivetésének bejelentése óta a gázolaj és a benzin litere is 1 lejig terjedő összeggel drágult. Az áremelés negatív hatása tovább gyűrűzik a mezőgazdaságba, máris általános árnövekedéshez vezetett” – nyilatkozta Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ pénzügyi és mezőgazdasági szakpolitikusa a jogszabályról szóló szavazást követően.

A székelyföldi politikus elmondta, az RMDSZ szenátorai nem, de a többség támogatta az adóemelést a felsőházban, így elegendő szavazat gyűlt össze a kezdeményezés elfogadásához. A jogszabály esetében a képviselőház hozza a végső döntést.

A szenátus kedden egy másik fontos adóügyi kérdésben is döntött. A felsőház a kormány pénzügyi törvénykönyvet módosító rendeletéről is szavazott, amely magasabb adóterheket ró a részmunkaidős alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozókra. A kormányrendelet értelmében a részmunkaidősök utáni társadalombiztosítási járulékot, amelyet a munkáltató az alkalmazott után fizet az államkasszába, nem a munkavállaló jövedelme alapján számolják ki, mint korábban, hanem a mindenkori bruttó minimálbér alapján. „A kormány kezdeményezése első látásra a szürke munkát hivatott visszaszorítani, amelyet azzal a céllal dolgozták ki, hogy ezután a munkáltatóknak ne érje meg részmunkaidős szerződést kötni azon alkalmazottaikkal, akik valójában teljes munkaidővel dolgoznak. Az RMDSZ szakértői szerint nem ez jelenti a megoldást az úgy nevezett szürke munka visszaszorítására, hanem a társadalombiztosítási járulék csökkentése. Ha méltányosan visszavágnánk a munkáltatók által fizetendő tb-járulékot, azzal érdekeltté tehetnénk őket abban, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottaikat teljes munkaidős szerződéssel alkalmazzák, és ne úgy próbáljanak spórolni, hogy papíron 2 vagy 4 órával jelentik be az amúgy napi 8 órát dolgozó alkalmazottaikat” – magyarázta Tánczos Barna.

A szenátor elmondta, az említett indok miatt a Szövetség szenátorai a kezdeményezés ellen szavaztak a felsőházban. A keddi ülésen nem gyűlt össze elegendő számú igen szavazat ahhoz, hogy a kezdeményezés átmenjen. Így a szenátus első házként elutasította azt, a végső döntést a képviselőház hozza.

Tánczos Barna nyilatkozata hang formájában ITT elérhető el.

Leave a Reply