Elfogadta a szenátus plénuma kedden, szeptember 19-én a munkaügyi minisztérium több, jelentős változást hozó jogszabály-kezdeményezését, amely a gyermeknevelési támogatásról szóló sürgősségi kormányrendeletet, a fogyatékkal élők jogait szabályozó törvényt, illetve a foglalkoztatási jogszabályt módosítja és egészíti ki.
8500 lej lesz a gyermeknevelési támogatás felsőhatára
Kedden a felsőház plénuma elfogadta a kormány sürgősségi rendeletét, amely 8500 lejben állapítja meg a gyermeknevelési támogatás felső határát. „A gyermeknevelési támogatás plafon meghatározásának célja visszaszorítani azokat a túlkapásokat, amelyekre a jogszabály eddigi formája lehetőséget teremtett. Úgy gondoljuk, a 8500 lejes érték Európa-szinten is egy korrekt összeg, más uniós tagállamokban ennél jóval kevesebb a gyermeknevelési támogatás” – fogalmazott Derzsi Ákos szenátusi törvényhozó. A Bihar megyei szenátor kifejtette: „jelenleg a gondot az okozza, hogy a gyermeknevelési támogatás kiszámolásánál a legutóbbi 12 hónap jövedelmének átlagát veszik alapul. A jövedelem azonban nemcsak bérből, hanem vállalkozói osztalékból, házbérből, ingatlaneladásból, szerzői jogdíjakból és más bevételi forrásból is származhat, ezért az állam számos esetben kiugróan magas gyermeknevelési támogatásokat kénytelen fizetni.” Az RMDSZ szenátusi törvényhozói támogatták a gyermeknevelési támogatás felső határának visszavezetését. A jogszabály-kezdeményezés a szenátusból a képviselőház asztalára kerül.
Támogatjuk fogyatékkal élők munkaerőpiaci elhelyezkedését
„A szenátus plénuma megszavazta a munkaügyi minisztérium azon kezdeményezését is, amely azt írja elő, hogy minden olyan cégnél, intézménynél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százalékának fogyatékkal élőnek kell lennie; és amennyiben a munka típusa ezt nem teszi lehetővé, minden be nem töltött munkahely után egy bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket kell fizetnie az államkasszába a munkáltatónak. A sürgősségi rendelet előtt azok a munkáltatók, akik nem alkalmaztak fogyatékkal élő személyeket, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, ún. védett egységektől rendelhettek termékeket, szolgáltatást. Ezt a lehetőséget eltörli a munkaügyi minisztérium kezdeményezése” – összegezte Derzsi Ákos szenátor. Hozzátette: „a magas büntetődíj célja hatékonyabban ösztönözni a munkáltatókat fogyatékkal élő személyek alkalmazására. Az alapgondolat jó, és az RMDSZ minden olyan kezdeményezést támogat, amely fogyatékkal élők munkaerőpiaci elhelyezkedését segíti. Ugyanakkor hiányoljuk, hogy a kérdéses jogszabály semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy az államkasszába befizetett összegeket valóban a sérült személyek támogatására költik majd, szemben az eddigi megoldással, a védett egységektől való vásárlás lehetőségével.” A jogszabályt első házként vitatta a szenátus, a képviselőház a végső döntéshozó a kérdésben.
A fogvatartottak társadalmi reintegrációját szorgalmaztuk
„A börtönre ítélt személyek jelentős részének iskolai végzettsége a társadalmi átlaghoz képest alacsonyabb, ezért a büntetés-végrehajtás keretei között történő oktatás szerepe igen nagy. A fogvatartottaknak segíteni kell abban, hogy hasznos szakismereteket szerezzenek, amelyek révén szabadulásuk után nagyobb eséllyel illeszkednek vissza a társadalomba. A jelenlegi szabályozás értelmében a fogvatartott személyek csak a büntetés-végrehajtás utolsó 1 évében vehetnek részt felnőttképzésben, tanulhatnak szakmát. Ezt módosítja a ma elfogadott jogszabály-módosítás. Eszerint a jövőben már a karantén-periódus lejárta után elkezdődhet az elítéltek képzése. Az RMDSZ pozitívnak értékeli a kormány ez irányú kezdeményezését, ezért szavazatával támogatta azt a szenátusban” – nyilatkozta Derzsi Ákos a plénumi szavazást követően.