Téves Románia területfejlesztési stratégiájának jövőképe
Csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ álláspontját ismertette Románia területfejlesztési stratégiáját illetően. A fejlesztési stratégia jelenlegi változatát, amely több mint 300 oldalas, tanulmányokból, újságcikkekből válogatták össze, s még a Cioloș-kormány terjesztette elő – a Szövetség álláspontja szerint több pontban is hibás adatokat tartalmaz.
A kormány több kategóriába sorolná újra a municípiumokat, a városokat és a községeket. Létrehozná az úgynevezett szuperközségeket, amelyeknek kiválasztása nagyon sok megye esetében teljesen logikátlan. A kritériumok között szerepel az, hogy a határon átívelő potenciállal rendelkező, elsőrangú regionális pólusú municípiumokat minimum 250 ezer lakossal (400 ezer lakossal a funkcionális övezetben) rendelkezőnek definiálja a törvénytervezet. Bevezetnék a falusi jellemzőkkel rendelkező városok fogalmát, illetve a községeket két csoportra osztanák: a rurális pólusú és más községek kategóriákba.
Cseke Attila szerint Románia fejlesztési stratégiájának jövőképe teljesen hibás, mivel a nagyon erős és komoly gazdasági potenciállal rendelkező városokat erősítené meg, míg a kevésbé fejlett településeket és azok környezetét elhanyagolná.
„A stratégia beterjesztői mintha nem ismernék az eltelt 27 év alatt kialakult helyzetet, amely abból áll, hogy a gazdasági fejlettségi viszonyok eltorzultak különböző fejlesztési régiók, megyék és települések között, és nőtt a gazdasági fejlettségi szintek közötti különbség. Nem lehet támogatni egy olyan stratégiát, amelynek rendelkezései kötelezőek lennének a társadalom és közigazgatás minden szintjén, de azok tanulmányok és újságcikkek szövegéből tevődnek össze. Ezt a tervezetet így nem lehet elfogadni, és az RMDSZ nem fogja megszavazni, mivel ez az elképzelés a mostani fejlett régiókat még tovább fejlesztené, a visszamaradott régiókat pedig tovább szegényítené. Ez a stratégia hosszú távra határozza meg Románia sorsát, arról nem is beszélve, hogy az átszervezés 25 milliárd euróba kerül az állami költségvetésnek, míg a megyei és helyi önkormányzatokat 22 milliárd euróval terheli meg. Véleményem szerint jelenleg az államkassza sem tudna vállalni egy ekkora összegű finanszírozást, akkor hogy várják el ezt a megyei és helyi önkormányzatoktól? Teljes koncepcióváltásra van szükség, a stratégia az kell hogy legyen, hogy a kevésbé fejlett régiókat zárkóztassa fel azáltal, hogy ezek pénzügyi és gazdasági támogatását koordináltan biztosítsa” – ismertette a tervezet hibáit Cseke Attila szenátor.
Több száz módosító javaslatot készít elő az RMDSZ. Cseke Attila szenátor hozzátette, hogy a beterjesztett stratégiai jövőkép az erőforrások és fejlődés koncentrációjáról szól és nem a gazdasági felzárkóztatásról. Ebben a formában a Szövetség nem fogja megszavazni ezt a törvénytervezetet.
Kezeljék helyben a közepes vállalkozások adóügyeit
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a közepes vállalkozások adóügyeivel kapcsolatos intézkedéseket is ismertette. Emlékeztetett: 2015. december 15-én, az Országos Adóhivatal (ANAF) elnöke által kiadott rendelet értelmében, a kolozsvári székhelyű Közpénzügyi Regionális Igazgatóság 2016. február 1-i hatállyal átvette a közepes vállalkozások adóügyeinek kezelését az ország Észak-nyugati régiójában. Ez Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékre vonatkozik, míg a Maros, Hargita, Kovászna, Fehér és Szeben megyei közepes vállalkozások adóügyeinek intézését a Brassó megyei adóhivatal vette át. Bihar megyéből összesen 1082 adófizető jogi személyt érint.
Cseke Attila elmondta, hogy 2016-ban az RMDSZ kezdeményezésére valamennyi Bihar megyei törvényhozó aláírta azt az Országos Adóhivatalnak küldött kérvényt, amelyben kérik a rendelet eltörlését. Az Országos Adóhivatal válaszában elutasította ezt, mondván azért van szükség erre a centralizációra, mert így az adóügyeket jobban tudják adminisztrálni. Ezt az intézkedést a 2017-es évre megerősítette az adóhivatal vezetősége. Egy újabb rendelet ugyanezt az eljárást írja elő.
„Az RMDSZ egy olyan törvénytervezeten dolgozik jelenleg, amely a közepes vállalkozásokon kíván segíteni. Számunkra elfogadhatatlan az, hogy csak Bihar megyéből több mint 1000 közepes vállalkozás Kolozsvárra utazzon, adóügyi problémái rendezésére, holott ezt kényelmesen megtehetnék Nagyváradon úgy, ahogyan tették ezt 2016 előtt is. A törvényjavaslatunk értelmében valamennyi közepes vállalkozás abban a megyében intézné ügyeit, ahol a vállalkozása be van jegyezve. Két héten belül iktatni kívánjuk ezen kezdeményezésünket, s reméljük, hogy ez a vállalkozások számára igen fontos helyzet rendeződik. Az RMDSZ elkötelezett híve a decentralizációnak és nem támogat semmilyen intézkedést, amely centralizál, regionális vagy központi szintre emel helyben vagy megyében lévő hatásköröket” – nyilatkozta. Leszögezte, hogy az RMDSZ még szeptember hónap folyamán beterjeszti módosító javaslatait a parlamentbe.