„Először részesülnek Romániában diákalapú, úgynevezett fejkvótás állami támogatásban októbertől azon történelmi magyar egyházaink lelkészképzői, amelyek nem állami rendszerben szervezik az oktatást, ugyanis az RMDSZ által kidolgozott erre vonatkozó törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben. A Szövetség, a kormány-koalíciót alkotó pártokkal kötött parlamenti megállapodásának eredményeként könyvelhető el az a tény, hogy kezdeményezésünket egyhangúlag fogadták el a képviselőház és a szenátus döntőhozó fórumai” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a Szövetség oktatásügyi szakembere. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozta ki a törvénykezdeményezést az elmúlt évben, amelyet a parlamenti procedúrák miatt idén újból iktatnia kellett az alakulatnak.
„Történelmi magyar egyházaink ugyanúgy megmaradásunk záloga, mint iskoláink, kulturális intézményeink, a döntéshozó fórumokon való képviseletünk. Erős protestáns, református, evangélikus, unitárius gyülekezetek nélkül az erdélyi magyarság megmaradásának esélye jelentősen kisebb volna. Ezért is fontos a Szövetség számára, hogy minden lehetséges eszközzel segítse egyházaink működését, a magyar lelkészutánpótlás biztosítását. Kezdeményezésünk, amely tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben, azért jelent nagy előrelépést, mert kifejezetten a kisebbségi egyházak lelkészképzésének állami támogatását oldja meg. A többségi egyház esetében a papképzés az állami oktatási rendszerben zajlik, így eddig is részesült fejkvóta alapú állami támogatásban. Történelmi egyházaink, főként a protestáns lelkészképzés, nem állami rendszerben szervezik ezt az oktatást, önálló rendszerben képzik a lelkészeket, így mostanáig számukra nem biztosított állami finanszírozást a tanügyi törvény. Az RMDSZ törvény-módosításának köszönhetően a következő egyetemi tanévtől a Protestáns Teológiai Intézet is részesül ebben a finanszírozásban” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Hozzátette: „a Szövetség parlamenti munkájának eredményeként módosító indítványunkat sikerült még a tavaszi ülésszak vége előtt elfogadtatni a szenátus plénumával, amely végső döntéshozóként szavazott a kérdésben. Ez azért fontos eredmény, mert lehetőség nyílt arra, hogy már a 2017-2018-as tanévben állami támogatást kapjon a magyar lelkészképzés, nem kell erre újabb egy évet várni” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.
„A törvény a következő egyetemi év kezdetétől érvényes, ez a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy október 1-jétől már alkalmazni kell. A következő lépéseket a Tanügyminisztériumnak kell megtennie annak érdekében, hogy végezze el a szükséges felméréseket, és különítsen el pénzkeretet ezen lelkészképzők finanszírozására, amelyet egy miniszteri rendeletben szabályozhat” – taglalta Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei törvényhozója, a képviselőház oktatásügyekért felelős bizottságának alelnöke. Kiemelte, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent az RMDSZ egy másik fontos módosító-javaslata is, amely előírja ezentúl, hogy amennyiben egy településen különböző okokból adódóan nincs elfogadott iskolahálózat, a Tanügyminisztérium rendelettel előírhatja ezt. „Azért volt fontos bevinni egy ilyen jellegű módosítást a tanügyi törvénybe, mert sok esetben, mint például Marosvásárhelyen, rosszindulatból vagy gondatlanságból nem hagyták jóvá az iskolahálózatot, így az különböző nehézségekhez vezetett, hiszen a szakminisztériumnak nem volt semmilyen jogi eszköze, amellyel megoldja a helyzetet. Javaslatunkban azt kértük, hogy amennyiben helyi szinten nem hagyják jóvá az iskolahálózatot, a szakminisztérium rendelettel tudja ezt szabályozni. Így elkerülhetőek az olyan eseteket, mint, amelyek Marosvásárhelyen alakultak ki” – összegzett.