„Hatékonyabb lenne az uniós vidékfejlesztési támogatások felhasználása, ha több kompetenciával ruháznák fel e téren a helyi akciócsoportokat, leader egyesületeket. Jelenleg a támogatási összegek 3-5 százaléka kerül ezen csoportokhoz, a cél az lenne, hogy ez az arány elérje a 20-30 százalékot, hiszen a leader egyesületek képesek arra, hogy a helyi viszonyokat szem előtt tartva befolyásolják a pénzek elköltését, hogy olyan irányt szabjanak a támogatások felhasználásának, amely az adott térségben a lehető leghatékonyabban járul hozzá a mezőgazdaság fejlődéséhez” – mondta Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa Tusványoson. A mezőgazdaság jövője az Európai Unióban című beszélgetésen a meghívottak arról fogalmazták meg véleményüket, szükség van-e közös uniós agrárpolitikára, és amennyiben igen, milyen közös agrárpolitikát szeretnének 2020 után, a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban.
Tánczos Barna úgy vélte, világszinten kérdés, hogy hosszú távon fenntartható-e a mezőgazdasági támogatási rendszerek finanszírozása, vagy hatékonyabb a piaci versenyre hagyatkozni. A Hargita megyei szenátor szerint ugyanakkor, tekintve más kontinensek agrártermékeinek árát, egyértelmű, hogy alulmaradnánk a világpiaci versenyben, ha az uniónak nem lenne vidékfejlesztési, mezőgazdasági politikája, nem létezne kompenzáló támogatás a gazdák számára.
„Ha pillanatképet készítünk a jelenlegi uniós agrárpolitikáról, egy rendkívül bonyolult, túlbürokratizált támogatási rendszert látunk, számos hibáját fedezhetjük fel. Az olyan, mindenkinek juttató, egységes, általánosító támogatási rendszerek, mint például a területalapú támogatás, inkább rosszak, mintsem jónak nevezhetők, hiszen torzító hatásuk van, céljuk kiegyenlíteni a mezőgazdasági jövedelmeket uniós szinten, nem veszik figyelembe a helyi lehetőségeket, adottságokat, nehézségeket. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy minden hibájával együtt a területalapú támogatásra nagy szüksége van az erdélyi gazdáknak, sokan rászorulnak. Egy olyan, a birtokviszonyok tisztázása és gépesítés szempontjából lemaradt ország, mint Románia, jelentős hátrányt szenvedne a területalapú támogatás nélkül, hiszen a farm- és egyéb típusú támogatások Nyugat-Európának kedveznek. Románia szempontjából előrelépést jelentene, ha az Unió nagyobb hatáskört biztosítana a helyi akciócsoportoknak, leader egyesületeknek abban, hogy a vidékfejlesztési programok pénzeinek irányát meghatározzák. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a vidékfejlesztési támogatásokat célszerűbben használjuk fel, ugyanakkor nem váltaná ki a területalapú támogatásokat, amelyekre ugyanúgy szükség lesz a jövőben is” – fogalmazott Tánczos Barna.