Az RMDSZ Szatmár megyei törvényhozói félévértékelő sajtótájékoztató keretében mérlegelték az elmúlt parlamenti ülésszakban elindított kezdeményezéseket és elért eredményeket. Erdei-Dolóczki István és Magyar Lóránd képviselők, valamint Turos Lóránd szenátor július 7-én, pénteken számoltak be az elmúlt félév munkájáról és a Szatmár megyeieket leginkább érintő változásokról.
„Sikerült a Szatmárnémetit tehermentesítő körgyűrű megépítésének előkészítéséhez, valamint a Szamoson átívelő harmadik híd megépítéséhez szükséges finanszírozást szereznünk az Országos Vidékfejlesztési Program pénzalapjából, továbbá olyan törvényjavaslatokat dolgoztunk ki, illetve támogattunk szavazatainkkal, amelyek összhangban vannak az RMDSZ programjával, a választási kampányban felvállaltakkal” – mutatott rá Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő, majd hozzátette: mint a képviselőház költségvetési bizottságának tagja fontosnak tartja, hogy az országnak legyen egy egységes bérezési rendszere, amely segít abban, hogy megszűnjenek az igazságtalanul nagy fizetéskülönbségek az ugyanolyan funkciót betöltő, de két különböző megyében dolgozó közigazgatási dolgozó bére között. A képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ támogatta az egységes bértörvényt, hiszen egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb bérezési rendszert vezet be.
Turos Lóránd szenátor, elmondta, fontos és időszerű megvalósításnak tartja, hogy sikerült a rádió és a köztelevízió finanszírozását megoldaniuk a szükséges törvénymódosításokkal. Véleménye szerint mindkét intézmény elégtelen pénzkeretből kellett fenntartsa működését annak ellenére, hogy létezik még az úgynevezett “tv és rádió adó”. A módosítás értelmében a nevezett intézmények egyes kiadásait ezentúl a központi költségvetésből oldják meg. Erről már a hamarosan versenyvizsga révén kinevezendő igazgatók gondoskodhatnak majd. A Szatmár megyeieket érintő, a hulladékszállítási plusz adóval kapcsolatban elmondta, hogy az intézkedés nem csak a helyieket érintette, éppen ezért a kormány egy sürgősségi rendelettel elhalasztotta ezen adónem bevezetését. A szenátor hozzátette, hogy Szatmár megyében egy bírósági határozat miatt ezt már korábban megszüntették.
„Olyan intézkedéseket támogattunk az elmúlt félévben, illetve kezdeményeztünk, amelyek nem csak könnyebbé, de vonzóbbá is teszik a vidéki életet. Fontos, hogy meghosszabbítottuk a termelői igazolványok érvényességét egyről öt évre, de ugyanilyen fontos az is, hogy lehetővé tettük azt, hogy ezentúl a közbirtokosságok és az egyesületek birtoklevél nélkül is igényelhessenek területalapú támogatást. Amit pedig a vidéken élők érezni fognak a saját pénztárcájukon is hamarosan megoldásokat találtunk a tűzifa problémájára. Úgy módosítottuk az erdészeti törvényt, hogy az megerősíti a magánerdészeteket, és lehetőséget biztosít arra, hogy a magánerdő-tulajdonosok saját kezükbe vehessék a fa törvényes kitermelésének irányítását” − foglalta össze Magyar Lóránd az elmúlt félév eredményeit mezőgazdasági vonalon. Hozzátette: az elkövetkezendőkben azon fog dolgozni, hogy feltérképezze a mezőgazdaságban észlelt problémákat, illetve azokat törvénymódosításokkal korrigálja.
A Szatmár megyei törvényhozók elmondták, hogy előrelépésnek számít az is, hogy ezentúl sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyebb tételekből vizsgáznak román nyelvből a képességvizsgán és érettségin a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok. A magyar diákoknak 12 éven át külön rendszer szerint kell tanítani a román nyelvet, speciális tantervek alapján. Az RMDSZ parlamenti csoportja olyan jogszabálytervezetet iktatott, amely erősítené az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját. Azt javasolták, hogy a jelenlegi 71,5 százalékról 80 százalékra növekedjen a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya, hiszen a személyi jövedelemadó az egyik legnagyobb önkormányzati bevételi forrás, azonban a központosított rendszerben a megtermelt összegek csak egy része kerül vissza a helyi önkormányzatok költségvetésébe bukaresti visszaosztással. Továbbá a megyei és helyi önkormányzatokkal folytatott sorozatos egyeztetések eredményeként olyan jogszabály-kezdeményezések kerültek a Parlament elé, amelyek a helyben tapasztalt közigazgatási problémákra és ellentmondásokra nyújtanak megoldásokat.