A Glasgow-i Egyetemmel partnerségben szervezték meg a FUEN kolozsvári kongresszusának pénteki első panelbeszélgetését a nemzeti kulturális autonómiák közép- és kelet-európai lehetőségeiről és kihívásairól.
Bevezető helyzetismertetésében David Smith, a Glasgow-i Egyetem professzora kiemelte: a térség államai közül autonómiaügyben Magyarország lépett elsőként 1993-ban, amikor nemzeti kisebbségeinek nem-területi autonómiát biztosított. A professzor hozzátette: ezt a modellt példának lehet tekinteni, Magyarország pedig szerette volna, hogy a térség olyan államai is átemeljék a gyakorlatba, ahol nagyszámú magyar közösségek élnek. A térség többi államában azonban az autonómiák nem valósultak meg, kivéve Szerbiát, amelynek példája azt mutatja: a nemzeti kulturális autonómia megoldás lehet. David Smith kiemelte: fontos megvizsgálni azt is, mit jelent a gyakorlatban az autonómia, hiszen Észtországban és Oroszországban – ahol a szovjet hagyomány folytatásáról beszélünk – inkább szimbolikus az autonómia, míg Magyarország és Szerbia esetében valós autonómiáról beszélhetünk.
„Egy nemzeti kisebbség számára az az önrendelkezési forma kell érvényesüljön, amely az adott kisebbség identitásának megőrzését biztosítja hosszútávon. Akkor mondhatjuk azt, hogy egy ország kisebbségvédelmi rendszere megfelelő, ha ezt az ott élő nemzeti közösségek mondják el magukról” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Közgyűlésének tagja a FUEN kongresszus második napján tartott délelőtti felszólalásában. Az RMDSZ politikusa úgy értékelte, hogy Romániában két szemlélet alapján beszélnek nemzeti kisebbségekről: az egyik szerint a román többségi nemzet érvényesülése van előtérben, a másik megközelítés azt mondja, hogy Románia a diverzitás országa és a nemzeti közösségeknek nagyobb szerepet kell tulajdonítani – de ez kimerül az egyéni jogok érvényesülésében. Korodi Attila hozzászállásában emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ a Romániában élő kisebbségekkel együtt 2005-ben dolgozta ki a kisebbségek jogállását rögzítő törvénykezdeményezést, amelyet az akkori kormány terjesztett elő, és többek között megteremtette volna a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is, azonban a tervezet elfogadása Románia EU-s csatlakozását követően igencsak megtorpant. „Minden európai országnak meg kell értenie, hogy nem lehet ugyanazt az eszköztárat használnia a különböző nemzeti kisebbségek megőrzésére. Specifikus, testre szabott megoldásokra van szükség, hiszen nem lehet ugyanazt az eszköztárat ráépíteni az itt élő másfél milliós magyar közösségre, mint egy 30 ezer fős nemzeti közösségre. Meg kell találni azt az eszköztárat, amely lehetővé teszi, hogy az adott nemzeti közösség megélhesse identitását. Európai Uniós szinten is ennek tekintetében kell megoldásokat keresni, olyan törvénykeretet kell kidolgozni a kisebbségekre, amely a tagállamokra is kötelező. Ezért kezdeményeztük a MSPI-csomagot” – fogalmazott.
Daniel Alfreider, a FUEN alelnöke, olaszországi parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy sokszínű régiós, határok nélküli Európára van szükség, ahol minden kisebbség megőrizheti identitását, kultúráját. „Mindennek megvan a maga ideje, és az autonómia idejét is ki kell várni, hiszen az nagy felelősséggel jár, mivel azt jelenti, hogy saját felelősségre bizonyos kompetenciákat magunkra vállalunk. És ezt mi, dél-tiroliak minden nap megéljük: mi önállóan igyekszünk közigazgatásilag vezetni a régiót” – mondta el a ladin politikus (Dél- Tirol lakosságának 70 százaléka német, 25 százaléka olasz és 5 százalék ladin).
„Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs egységes stratégia és egységes megoldás a kissebségek számára, beszélnünk kell a sajátos igényekről, és meg kell találnunk a megfelelő megoldást annak érdekében, hogy minden egyes kisebbség meg tudja őrizni identitását. Az autonómia lényege, hogy bevonjuk a lakosságot, és nem az államot hibáztatjuk, hanem felvállaljuk a problémáinkat, és megoldásokat keresünk rájuk. Úgy gondolom, ez a helyes út a továbbfejlődés szempontjából, és így alakulhat ki egy autonómiakultúra. Saját emberekre van szükség a közigazgatásban, az oktatásban és minden közintézményben. Az autonómia azt is jelenti, hogy kevés ember segítségével kell kezelnünk azokat a kompetenciákat, amelyeket egyébként egy egész ország vezetői kezelnek, és időnek kell eltelnie, amíg ki tud alakulni ez a bizonyos erős vezetői réteg” – sorolta fel az autonómia kihívásait a dél-tiroli politikus.
Stephanie Marsal, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának tanácsadója elmondta: „egy normatívát ajánlottunk, amely arról szól, hogy a kormányokat és a kisebbségeket meggyőzzük arról, hogy kompromisszumokat kössenek egymás között. A mi szerepünk az, hogy megoldást tudjunk találni a kisebbségi és a többségi társadalom között kialakuló feszültségek feloldására. A Nemzeti Kisebbségek Főbiztosa olyan irányelveket állított fel, amellyel elkerülhetőek ezek a feszültségek, mert a kisebbségek védelme minden olyan állam felelőssége, amelyben kisebbségek élnek.” A tanácsadó hozzátette: „a kisebbségi társadalomnak nem kell izoláltam élnie a többségi társadalomhoz képest. Nem lehet a többségi társadalom jogainak a replikájaként viszonyulni az autonómiához. Függetlenül attól, hogy milyen önkormányzati forma van, figyelembe kell venni a kisebbségek jogait.”
Csergő Zsuzsa, a kanadai Queens Egyetem professzora 15 éven keresztül, 6 kisebbségen végzett kutatásainak következtetéseit ismertetve előadásában elmondta, a kisebbségek nem fordultak el az érdekképviselettől, az egyéni érvényesülés helyett sokkal inkább a közösségi jogok felé irányultak. Mint fogalmazott, a kisebbségek az alkotmányosan megszabott keretek helyett inkább a pártpolitika felé fordulnak, érdekeik érvényesítését tartják prioritásnak. „A kisebbségi szavazók közösségi elvek alapján szavaznak, saját ügyeik mellett állnak ki. A radikalitás helyett a mérsékelt elveket képviselő pártokat részesítik előnyben, és nem személyes preferencia alapján, hanem közösségük érdekeit előtérbe helyezve döntenek voksoláskor”− hangzott el.
A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus május 17-21. között zajlik Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A kongresszus programja ITT érhető el.