Egy látszólag egyszerű kérdés, amit azonban ha mélyebben megvizsgálunk, kiderül, hogy mégsem olyan egyszerű rá a válasz. Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház közrendészeti bizottságának tagja egyik fő feladataként, céljaként tűzte ki, hogy a magyarlakta településeken magyar ajkú vagy magyarul beszélő rendőrök is szolgálatot teljesítsenek, természetesen az arányosság elvének a betartásával.
A képviselő elmondta: „Sajnos, a magyar lakossággal rendelkező településeken egyáltalán nem, vagy csak elvétve teljesítenek szolgálatot olyan rendőrök, akik a magyar ajkú polgárok ügyeit érdemben megérthetik. A törvény biztosítja ennek a lehetőségét, előírja a nyelvhasználati jogot, azonban nincs szankció erre vonatkozóan, így nagyon kevés helyen tartják be és folyamatosan a törvény alkalmazása akadályokba ütközik.”
Carmen Daniela Dan belügyminiszter: a rendőrképző intézetekben külön helyeket tartanak fenn a magyar nemzetiségű jelentkezők számára
Rögtön a mandátuma elején, Apjok Norbert kérdéssel fordult Carmen Daniela Dan belügyminiszterhez az üggyel kapcsolatban, hivatalos megerősítést kérve azokra a törvényi rendelkezésekre, amelyek szavatolják azt, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20%-ot, magyarul beszélő rendőrök is teljesítsenek szolgálatot. Minderre azért volt szükség, mert egyesek tévesen értelmezték a törvény rendelkezéseit. A miniszter asszony válasza egyértelműen megerősítette ezt az állítást, továbbá közölte, hogy fontosnak tartja a kisebbségek ezen jogának a betartását, és kiemelte, hogy a belügyminisztériumnak alárendelt rendőrképző intézetekben külön helyeket tartanak fenn a magyar nemzetiségű jelentkezők számára. Ez a rendelkezés elősegíti az adott közigazgatási egységben lakó, a helyi lakosság nyelvét beszélő, az adott kultúrát jól ismerő személyek alkalmazását – fejezte be válaszát a belügyminiszter asszony.
Apjok Norbert képviselő kifejtette: „számos esetben tapasztaltuk azt, hogy hiába van törvény arra vonatkozóan, hogy az anyanyelvünket használhassuk, ezek nincsenek betartva. Mindez azért, mert a törvény be nem tartása nem von maga után semmilyen szankciót. Amíg orvosolja az RMDSZ ezt a helyzetet, fontos tudni, hogy a rendőrakadémián, illetve az altisztképző iskolákban külön helyek vannak fenntartva a magyar fiatalok részére, ezzel a lehetőséggel azonban túl kevés romániai magyar fiatal él. Ezért tartom fontosnak, hogy a rendőri pálya lehetőségének a híre minél több magyar fiatalhoz eljusson, hiszen nemsokára elkezdődik a beiratkozási időszak, s talán akadnak majd olyan vállalkozó kedvű érettségizettek, akik a rendőri pálya mellett döntenek.” – nyilatkozta a képviselő, majd hozzátette: „mi azért dolgozunk, hogy az erdélyi magyar fiataloknak lehetőségük legyen a szülőföldön való boldogulásra, mert amellett, hogy ez egy, az alkotmány, a törvények által szavatolt jogunk, egy lehetőség is. Az a néhány romániai magyar fiatal, aki a viszonylag biztos megélhetést és társadalmi elismerést nyújtó rendőri pályát választaná, a szülőföldön való boldogulást választhatja, és nem külföldön keresne munkát.”
Ez tehát az általános kerete a dolgoknak, arról viszont, hogy megyénkben mi a helyzet ezen a téren, az alábbiakban térünk ki.
Megvizsgáltuk a téma országos viszonylatú vetületeit, számba vettük a törvényi keretet, illetve a rendőrképzésről is szót ejtettünk. Most lássuk, mi a helyzet Máramaros megyében.
Megyénk közigazgatási határain belül legalább két olyan település van (Koltó és Hosszúmező), ahol ideális esetben zömében magyar ajkú vagy magyarul tudó rendőrök kellene szolgálatot teljesítsenek. S mint tudjuk, a helyzet nem ideális, a többségükben magyarok által lakott településeken is szinte kizárólag román anyanyelvű rendőrök látnak el közrendészeti feladatokat. Ily módon a kapcsolattartás a helyi lakosokkal, illetve az ügyintézés menete sem mondható ideálisnak.
E tekintetben azt a kérdést intéztük a Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztálya felé, hogy figyelembe veszik-e a kihelyezések, illetve a kinevezések során az adott településeken lakók nemzetiségi összetételét? A válasz pozitív volt, a rendőrség szóvivője, dr. Viorica Marincaº elmondta: kinevezéskor a rendőrség egyebek mellett azt is figyelembe veszi, hogy milyen az adott települések nemzetiségi összetétele, illetve a kinevezésre kerülő rendőr nemzetisége és idegen nyelv tudása. Megtudtuk továbbá, hogy megyei viszonylatban 16 magyar nemzetiségű rendőr teljesít szolgálatot, és további 20 ismeri a magyar nyelvet, ők a rendőrség különböző struktúráiban tevékenykednek. Jelenleg, szintén megyei viszonylatban, több mint 380 rendőr beszél angolul, több mint 190 franciául, több mint 25 olaszul, több mint 15 németül és 10-nél több spanyolul.
Arra a kérdésre, hogy volt-e valamelyik magyarlakta településről kérelem arra vonatkozóan, hogy magyar vagy magyarul tudó rendőröket nevezzenek ki, a szóvivő elmondta: ,,Ez irányban Hosszúmezőről érkezett egy kérelem az egyik helyi tanácsos részéről. A kérelmet megvizsgáltuk, írásban válaszoltunk rá; a hosszúmezői rendőrőrshöz kinevezett mindkét rendőr ismeri a magyar nyelvet.”
,,A Megyei Rendőrkapitányság munkatársai és a településeken szolgálatot teljesítő rendőrök állandó párbeszédet folytatnak a helyi közösségek képviselőivel a közös cél, vagyis a közrend és a közbiztonság légkörének optimalizálása érdekében” – tette hozzá dr. Viorica Marincaº.
Ami a magyar fiatalok rendőri pálya felé történő csábítását illeti, az elmúlt esztendőkben az akadémián, illetve az altisztképző iskolákban a magyarok számára fenntartott helyek töredékét foglalták csak el, míg román szakon a túljelentkezés számottevő. Igaz, tavaly mintha javult volna a helyzet, hiszen a három intézmény által összesen meghirdetett 16 helyre 15-en jelentkeztek. Érdekes és ugyanakkor tanulságos áttekinteni az elmúlt öt esztendő ezirányú statisztikáit: 2012-ben egy-egy helyet hirdettek meg az Al. Ioan Cuza Akadémián, illetve a két altisztképző iskolában a magyarok számára, ebből csak az akadémiai helyre jelentkezett egyetlen egy fiatal; 2013-ban az akadémia két szaka összesen 6 helyet hirdetett meg a magyarok számára, ezekre egy jelentkező sem tette le iratait, a két altisztképző iskola pedig összesen 18 helyet tartott fenn a magyar fiatalok számára, és mindöszsze ketten jelentkeztek; 2014-ben az akadémián 5 hely állt rendelkezésre, 1 jelentkezési dossziét iktattak, az altisztképző iskolákban pedig összesen 7 helyből mindössze 2-re jelentkeztek; 2015-ben pedig az akadémián már csak 3 helyet hirdettek meg, 2 jelentkezővel, az altisztképzőkben pedig 2 plusz 3 helyet hirdettek meg, ezekre 4 plusz 1 személy jelentkezett.
Mi a teendő? Mit lehetne annak érdekében tenni, hogy a magyar fiatalok a rendőri pályát válasszák? S mit tesz ennek érdekében a Megyei Rendőrkapitányság? – kérdeztem dr. Viorica Marincaº szóvivőt. ,,A vizsgaidőszakot megelőzően, a Megyei Rendőrkapitányság minden évben elküldi a megye valamennyi önkormányzatának és líceumának a beiskolázási tervet, különös tekintettel a nagybányai Németh László Elméleti Líceumra, a máramarosszigeti Leöwey Klára Líceumra, illetve a Taras Sevcenko Pedagógiai Líceumra. Ugyanakkor a beiskolázási tervről értesítjük a nemzetiségi érdekvédelmi szervezetek képviselőit, beleértve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is, továbbá nyitottak vagyunk bármilyen népszerűsítő rendezvény felkarolására, amennyiben erre igény van” – zárta válaszát a szóvivő. (Tamási Attila)